A városban, és a környékén nehéz munkát találni. Sajnos én is most jelenleg munka nélkül vagyok egy ideje, és még sokan mások is. Ezelőtt dolgoztam egy évet egy kábeltévés társaságnál, ami egy nagyon jó munkahely volt, az ember első helyként nem is kívánhatna jobbat. Csak hát sajnos, jöttek a multik, és ahogy lenni szokott, ez a kiscégeknek nagy hátrányt jelent. Ezért ott is megkezdődtek a leépítések, ezáltal mivel csak egy éves szerződést írtam alá ott anno, hát mennem kellett nekem is sajnos. Gondoltam hogy 1 éves tapasztalat, csak többet ér mint a semmi, könnyebb lesz melót találni majd. Ó' igen apafej, csak a támogatásom lejárt, mert akkoriban munkanélküli támogatta a céget egy programon keresztül fél évig. Támogatásom nincs, így sok cég már nem is alkalmaz. Remek. Akárhol is körülnézek errefelé, felvétel nincs sehol. Megoldás az lenne hogy ha elhúznám a belem külföldre, és amint tehetem el is fogok. Ausztria lenne a célpontom, oda meg német kell, hát azt most tanulom. Nővérem kint él ott, és dolgozik, ha minden igaz be tudna importálni valahova, de ez csak tavasszal lehetséges legkorábban. Ha most lenne pár haverom itt, akik Angliába készülnénenk, bizony lehet fognám a sátorfámat és mennék velük! Tegnap már le is írtam amúgy is milyen a munkavállalás Magyarországon, éhbérért kihasználnak a legtöbb helyen, kivéve ha valami felsővezető vagy. Tomi haverommal, akit már régóta ismerek, bizony nagyon egy cipőbe járunk. Ő sem tud elhelyezkedni sehol, papírjai pedig megvannak neki is. A gond az hogy vele is mindig csak beszélek a munkáról, de sosem csináljuk. Persze mi sok mindent megpróbáltunk, mert voltunk jelentkezni helyeken, nem sok sikerrel sajnos, hiszen most nincs felvétel, vagy betelt, vagy nem szóltak vissza, mert felvették a Jóska Pista bácsi lányának, a keresztapjának, a feleségét. Régen ez nem volt így, mindig volt hely ahová el lehetett menni dolgozni, mára ez is megváltozott. Itt nagy protekció kell valahova is. Sajnos oda jutottunk hogy már nem hogy felvesznek új arcokat, inkább elküldik a régieket is sok helyen. Biztos sokan vagytok úgy ahogy én, akinek pedig itt normális munkája van, becsülje meg! Ide jutottunk, barátaim, ez a szomorú valóság...