Az itteni csipfúz, a Szedinger hívott még a hét elején, hogy folyassuk be magunkat Kaposvár szitibe, mer le kell adnia egy hengerfejet valami ürgének. Délután kaptam a hívást, aztán mivel semmi jót nem adott a tévé akkor elkísérem a trippre. Lent ütköztünk a kéró előtt, miután beleugatott a kaputelefonba hogy ott szobrozik a ház előtt. Sokat nem fogtam fel, inkább csak gondoltam mért van itt, mert a dízelmotor erőteljes decibelekkel csattogott a háttérben. Ja, mert pikápja van a gyereknek fehér folkszvágen vágjátok. Kell is neki mert a csávó ilyen alkatrészeken pörög aztán állandóan keccsöl. A múltkor is a garázsba tartott bulit érted, mi meg jól benyomtunk a sok tintorettótól. Sörpad, hőlégfúvó, meg hétkettes sör, ami odacsap mint az acélrúd anélkül hogy valami gyógyszert kapkodtál volna be előtte. Ment nagyba a háligáli, mindenki szopkodta a sörét, meg a pálinkásüveget. Folytatva ahol abbamaradtam... épp hogy leértem, már azon eszméltem hogy csapattunk is nyílegyenesen Kaposvár fele. A májszter általában egy rendőrlámpánál mindig a köztes megoldást választja, mindig a sárgán csapat át. Először nem a pacákhoz mentünk hanem tovább, mert el izzítottunk egy csókához, aki gumikkal seftel. A figura valamit nagyon jól eltalált, mer' amikor betoppantunk köbö egy krájzler háromszázas látványa fogadott ami huszonkétcolos krómkerekeken álldogált a tető alatt. Valami olyasmi lehet neki is a gondolkodása, hogy egy igazi motor az nyolc hengernél kezdődik. Először beléptünk a helyre, ott a munkásába futottunk bele, aki a gumikkal tetriszezett, aztán megérdeklődte hogy mi a gennyet szívjuk mi ott a levegőt. A Szedinger meg már osztotta neki hogy a gumikért jöttünk ami telefonon lebeszéltünk egy ideje. Jaja erre lesznek valahol basszameg gyertek! Míg ment a válogatás mintha valami piacon lennénk odatalált hozzánk a krájzleres manus, a tulaj akin nem nagyon látszott az hogy erősen gondolkodik vajon mit egyen holnap reggelire. A tag egy fejjel alacsonyabb nálam, márkás bőrkabát, farmer az aranykarlánc meg a karóra lebegett a csuklóján, rekedtes hangján meg már lökte neki hogy na veled beszéltem nem bazmeg, neked kellenek a gumik nem, mer' beszéltem egy másik gyerekkel, nem te voltál az, mi? Milyen kocsid van, mekkora ez, látom a hengerfej fenn a platón, tudok én mindent látod bazmeg. Miután a munkása kilötyögtette az összes vizet a felnirevalókból, fel is lettek dobálva a platóra. A májszter meg odaböfögött neki hogy nyolcér elviszi őket, mer ha már itt vagyunk akkor alkudni kell ne nézzenek már madárnak. Jól van bazmeg, tizesed van csak, apród van öcsi? Erre a fószer előhalászott egy összecsíptetett pénzösszeget egy csomó Szent Istvánnal, meg Deák Ferenc-el, aztán visszadott egy két rugót, közbe meg csak úgy pörgette a dellát. Jobb ilyenkor nem szólni, mer' lehet jöttek volna a sallerek ha nem vigyázunk. Egyszerű a képlet, ebben van a máni kérem. A hengerfej is még időben le lett szállítva, utána meg elugrottunk a mekibe hogy valami szennyet is tömjünk a bélrendszerbe a héten. Nem kell itt mondanom hogy nem kevés pénzért nem kaptunk szart se, jobban jártunk volna valami teszkós csirkével. Leszakadt az ég is ahogy kellett és verettünk is hazafele.

Gondoltam összerakom ezt a kis szösszenetet, mert nem is véstem már ide egy deka betűt se az utóbbi időben. Aztán aszongyátok hogy nagyon adják az ívet a sztorik. Csak meg ne boruljatok tőle! Még egy mézes páleszt Rezső légyszíves!